Reggel a szokásosnál is korábban keltünk, ugyanis délutánra volt egy programtervünk és így időre kellett célba érkeznünk. A sátrat még fejlámpák fényénél csomagoltuk el, s még az első néhány száz méteren is szükségünk volt rá.

Mária Út jelzőoszlop (Bögöt felé)

Reggel fél 6 körül szólt az ébresztőnk, hogy korán megkezdhessük napi szakaszunk teljesítését. Az éjjel elkezdődött és a reggeli órákig kitartó eső miatt azonban csak 8 óra magasságában tudtuk elhagyni a szállást. A túra megkezdése előtt még beiktattunk egy kis bevásárlást és egy kávét.

Utcakép, Kőszeg

Zsuzsival folytatott Kéktúra bejárásunk legújabb fejezetében az ország nyugati szegletébe látogattunk el, hogy az eddig hanyagolt 1. szakaszt is magunkénak tudhassuk. A túrát megelőző nap elutaztunk Szombathelyre, és az éjszakát a város egyik kollégiumában töltöttük. Ezáltal nem kellett túl korán kelnünk, hogy Velembe érjünk, hogy aztán onnan a Kéktúra emlékművet érintve felkaptassunk az Írott-kőre, és megkezdhessük a menetelést.

Kőszeg, Fő tér

Miután megszületett a döntés, miszerint igenis részt veszek a Pomáz körül-belül nagy körén (43 km), testben és lélekben is elkezdtem a felkészülést. Tökéletes szintlépő túrának gondoltam, hiszen elég tág intervallumú volt a szintidő, vagyis a cél zárásáig ráértem eltévedni, pihenni, ismerkedni a tájjal.

Egy pár hónapja dédelgetett álmom vált valóra a múlt heti szabadságom alatt. Végre ellátogattunk a Budapest belvárosában található Miniversumba.

"A MINIVERSUM egy hatalmas, gyönyörűen kidolgozott és részletgazdag, folyamatos mozgásban lévő terepasztal, amin Magyarország, Ausztria és Németország tájai, egyes nevezetességei kb. százszoros kicsinyítésben elevenednek meg."

Az ott töltött közel két óra alatt számos fotót és videót készítettünk, mely fotókból kigyűjtöttük a jobban sikerülteket és alábbiakban közzé is tesszük őket. A videókból később jön majd egy összeállítás.

Öreg-tó (Tata)

Reggel - mivel nem kellett sátorbontással foglalatoskodnunk, - a korábbi több napos túráinktól eltérően kicsit tovább hagytuk magunkat lustálkodni. Gyors összepakolást követően 7 óra magasságában neki is vágtunk a ránk váró közel 24 kilométernek. A nap krónikája alább olvasható.

Elsőre egyhetes vándorlást terveztünk július utolsó teljes hetére, de aztán több tényező is a program átszervezésére ösztönzött bennünket. Elsőként a jobb lábam kisujja, mely egy fotel lábával való konfliktusban maradt alul, másodsorban az elég csapadékosnak jósolt időjárás. Ezek miatt úgy döntöttünk, hogy a főváros közelében levő, "egy napos" szakaszokat teljesítjük amíg a körülmények engedik. E program első felvonása következik.

Legutóbbi túránkon - melyet az egyesületünk szervezett, - ismét munkaruhát húztunk Zsuval. A 25 kilométeres táv rajtoltatása volt az elsődleges feladatunk, majd az összes résztvevő elindulása után sepertünk a távon. E szemszögből következik néhány gondolat a túráról.

Szamárkő

E bejegyzéssel egy új sorozatot indítok, melyben az általam használt különböző túrafelszerelésekről fogok néhány szót ejteni. Nem kell mindenféle elemzésekre gondolni, csupán saját tapasztalataimat osztom meg a termékekről. Az írásokkal nem célom semelyik áruház vagy márka reklámozása. Elsőként az egyik legfontosabb túrakellékkel, a lábbelivel foglalkozom, és ahogy gyűlnek a tapasztalatok, úgy jönnek a további bejegyzések.

A túra előtt nagy dilemmában voltam, hogy be merjem-e vállalni a távot. Ennek oka először is múlt hétvégi bokarándulásom volt, valamint még soha nem mentem ekkora távot teljesítménytúrán. Végül mégis e táv mellett döntöttem, tudván, hogy lesz olyan pont ahol kiszállhatok, ha úgy alakul.