Most, hogy így újra komolyabban belefogtunk a túrázásba, kedvet kaptam egy kis teljesítménytúrázáshoz. Ez az indíttatás viszont csak bennem volt meg, tehát egyedül kezdtem szervezkedni. Kinéztem magamnak a címben megnevezett, közeli túrát és reménykedtem, hogy tényleg olyan idő lesz amilyent jósolnak.

A túra reggele kicsit borús, ködös volt, ezért elbizonytalanodtam a választott távval kapcsolatban és inkább a legrövidebbre neveztem be. Később ez jó döntésnek bizonyult, de végül nem az időjárás miatt. A pára viszonylag hamar felszállt és a nap is sokszor előbukkant a nap folyamán. 2-3 kilométerrel a cél előtt már éreztem, hogy ennyi séta mára elég is lesz, a tempós menetelés - főleg felfelé menetben, - éreztette a hatását. Fura volt közben belegondolni, hogy pár éve, mikor még aktívan műveltem e tevékenységet, gondolkodás nélkül nekivágtam 50 kilométernek is.

A túra rajtja egyébként a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban volt. Számtalan diák segítette a rajtoltatást, így az nagyon gördülékenyen ment. Az én távom a Odvas- hegy alatt vezetett el, a csúcsot is érintve tett egy kört a Kő-hegy lábánál is. Onnan a Csillebérc felé vezető Piros sáv jelzésen vezetett észak felé. Arról letérve a Piros kereszt jelzésre, kelet felé haladt tovább, majd a Farkashegyi Vitorlázórepülőgép-emlékművet elhagyva vitt vissza a város és a gimnázium felé. Ahol nem volt turistajelzés, ott szalagozás segítette a tájékozódást. A célban  aztán zsíros kenyér és üdítő is járt az oklevél és a kitűző mellé.

Nagyon röviden ennyit szerettem volna kiírni magamból. Szerintem remek eseményt sikerült találnom újraélesztett teljesítménytúrázói pályám első állomásának. Köszönet érte a szervezőknek!

Táv: 9,8 km, szint: 385 m, idő: 2:05