Csatangolásainkon Innen és Túl

Családos csatangolások országhatáron innen és - egy kicsit - túl.

OKT VIII., 3. nap: Ablánc csárda - Bögöt

2014. szeptember 06. 16:31 - fulopg

Reggel a szokásosnál is korábban keltünk, ugyanis délutánra volt egy programtervünk és így időre kellett célba érkeznünk. A sátrat még fejlámpák fényénél csomagoltuk el, s még az első néhány száz méteren is szükségünk volt rá.

Mária Út jelzőoszlop (Bögöt felé)


A csárda épületét elhagyva aszfaltút mellett tettük meg első lépéseinket, melyről rövidesen egy erdei útra kanyarodtunk le. Aki korán kel, aranyat lel, tartja a mondás, nekünk ez a számtalan vaddal való találkozás képében adatott meg. Rögtön kezdésnek három, jól megtermett szarvas vágott át előttünk az úton, és még a nap folyamán többször is találkoztunk nagytestű vadakkal.

Reggelizés nélkül keltünk útra, gondolván, hogy majd úgyis találunk arra alkalmas helyet menet közben. Számításunk nem jött be, ezért jó pár kilométer megtétele után egy nagyobb farakásra telepedtünk le étkezés céljából. Míg falatoztunk egy őz szökdelt el a közelünkben - nagy valószínűséggel valami megriasztotta.

A kis pihenő után felvettük hátizsákjainkat és folytattuk utunkat, majd rövidesen murvás útra fordultunk. Ezen hosszasan ballagtunk változatos terepen. Annyira tetszett ez a szakasz, hogy a nagy nézelődés közepette figyelmen kívül hagytuk a Kék jelzések követését. Ez miatt néhány száz méteres kitérőt voltunk kénytelenek tenni, de rövid térképböngészés után rövidesen már újra helyes úton lépdeltünk. Örömünk azonban nem tartott sokáig: sűrű, és a reggeli harmattól nedves aljnövényzet nehezítette meg az előrejutásunkat.

Szeleste felé menet


Miután végigcsoszogtunk a sűrűn benőtt részen egy szántó peremén találtuk magunkat. Túlsó végében a dombon a felsőszelestei templom látványa fogadott bennünket. Odáig nem a Kék jelzések által jelölt - szintén sűrűn benőtt, - utat választottuk, hanem azzal párhuzamosan a szántóföld szélén ballagtunk. A falu első házait elérve rögtön elénk jött a fogadóbizottság, egy aranyos kölyökkutya személyében. Zsu legszívesebben elhozta volna, de mivel nem szerettem volna még egy éhes szájat etetni, lebeszéltem róla. Egy kicsit azért játszottunk vele, majd elindultunk a település központja felé. Egy darabig elkísért minket a kutyus, majd leült az út szélén várva a következő vándorokat.

A fogadóbizottság Szelestén


Jó hosszan bandukoltunk mire elértünk Máté kocsmába, ahol egy finom kávé elfogyasztása mellett elhelyeztünk egy-egy igazolópecsétet is füzeteinkben. Ezután programunkat a kocsma melletti boltban folytattuk, majd készleteink feltöltése után továbbálltunk.

Nem túl forgalmas aszfaltúton hagytuk el a falut, majd az Ölbő-Alsószeleste vasútállomás érintésével haladtunk dél felé. A vasútállomáson tartottunk egy kis egészségügyi szünetet. Közben megismerkedtünk a kedves forgalmista hölggyel és az ő szolgálati cicájával, aki nem volt éppen barátkozós kedvében.

Lehet, hogy az egyre reménytelenebbnek tűnő délutáni fürdőzésen való elmélkedés volt az oka, de elég sokszor kóvályogtunk a helyes utat keresve a kanyargósabb részeken. Valahogyan azért mindig megtaláltuk az utat és egyre jobban fogytak a méterek a napi célállomásunk és aktuális pozíciónk között. A utolsó néhány kilométeren már semmi gondunk nem akadt a tájékozódással, ezért gyorsan tudtunk haladni a sík terepen. Már a célegyenesben voltunk, mikor az utunkat szegélyező erdősávból hangos köszöntés hallatszott.

Az előző nap megismert srácok voltak, akik ismét egy magaslesen telepedtek le lakmározás céljából. Pár percet beszélgettünk, majd mi továbbálltunk a már csak karnyújtásnyira levő végcélunktól. Innentől már folyamatosan a szemünk előtt volt Bögöt templomának tornya, melynek déli harangjátékát már a falu területén ballagva hallgattunk. Első dolgunk volt felkeresni a Hörpi kocsmát, ami nem volt egyszerű feladat, ugyanis jól el volt rejtve az avatatlan szemek elől. A kiírás szerint délben zárt volna, de néhány vendég miatt még kicsit túlórázott a csapos. Így lehetőségünk volt ott pecsételni egy-egy üdítő mellett.

Bögöt, templom


A kocsmából kijövet a templom felé indultunk, hogy közelebbről is szemügyre vegyük és bepillantsunk a szép díszes belsejébe is. Ezután meglátogattuk a boltot, majd letelepedtünk a buszforduló melletti kis téren az egyik padra, hogy megebédeljünk.

Miután végeztünk az ebéddel áthelyeztük székhelyünket a buszmegállóba és a rövidesen érkező busszal elutaztunk Sárvárra. Onnan rövid várakozás után továbbálltunk a Szajki tavakig, és a már tavaly megismert kempingbe siettünk. Bejelentkezés után rögvest felállítottuk a sátrunkat, hogy kicsit átszellőzzön mire bele kell bújjunk estére. Sajnos az időjárás nem volt épp a legjobb a tóban való fürdőzéshez, így - mint már említettem - a pancsolás elmaradt.

Vettünk egy alapos zuhanyt, ami nagyon jól esett az előző napi cicamosdás után, majd megvacsoráztunk és a lefekvésig hátralevő időt pedig ping-pongozással töltöttük el.

További fotók a napi túránkról az alábbi linken érhetőek el:

2014.08.22., OKT VIII., 3. nap: Ablánc csárda - Bögöt
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csatangolasaink.blog.hu/api/trackback/id/tr7214676918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása