Csatangolásainkon Innen és Túl

Családos csatangolások országhatáron innen és - egy kicsit - túl.

OKT VI., 2. nap: Jásd - Bakonykúti

2014. június 08. 14:07 - fulopg

Reggel korán kelve megettünk egy bögre forró levest a hűvös éjszakát feledve. Miután megmosakodtunk a Szentkútnál lévő csapnál, lebontottuk sátrunkat és visszatértünk a faluba bevásárlás céljából, illetve a kocsma nyitását is megvártuk, hogy egy kávéval indítsuk be magunkat az előttünk álló útra. A pultos hölggyel még jól elbeszélgettünk, így igen későn sikerült csak útra kelnünk, aminek már délután megvolt a böjtje.


Az erdőbe érve hagytuk el a települést és meg sem álltunk a Széchenyi Zsigmond kilátóig. A 18,5 m magas építmény két hónapja került átadásra. Páratlan kilátást nyúlt a környező erdőre, falvakra és a szápári szélmalmokra.


Visszatérve a K útvonalra már Tés felé haladtunk az erdőben. Kiérve a műútra ismét letértünk a K-ről, hogy látogatást tehessünk a tési szélmalmokhoz a Kovácsműhellyel. Egy ház udvarán keresztül lehet megközelíteni az 1840 körül épült építményeket, melyek közül az egyiket belülről is megtekinthettük. A környező búzatáblával eredeti környezetében láthatók ma is ezek az építmények. Mivel velünk együtt érkezett egy iskolás csoport, a Kovácsműhelyben idegenvezetéssel egybekötve nézhettünk körül.


Mielőtt folytattuk volna a túrát, bevásároltunk a boltban: pótoltuk a vízkészletünket. A következő pecsétállomásunkat először rossz úton közelítettük meg: Csőszpusztánál az új jelzés kisebb fejtörést okozott nekünk. A 'V' alakú aszfaltutat egy ösvényen levágva kell visszakanyarodni az Alba Regia Barlangkutató Állomás bejáratához, erre azonban már csak akkor jöttünk rá, mikor végül az aszfalton haladva közelítettük meg az épületet. A sikeres pecsételés után visszatértünk az erdőbe, majd biciklizésre tökéletesen alkalmas úton közelítettük meg a Hamuházat.

Az erdőben sétálva szép ízelítőt kaphattunk az előttünk álló szakaszból: a fák mögül rálátni a Vértesre a Csókakői várral. Egy pár lépésnyi letérővel megnéztük a védett geológiai feltárás területét, ahol a lépcsőzetes sziklaképződmények között egy ősi csiga kövülete is fellelhető.


Kisgyón felé érintettük a szabadtéri Erdei Szentélyt, valamint a bányászemlékmű faragott bazalt szobrát. A Gyöngyvirág kulcsosház villanyóra szekrénye adta a pecsétnek -pontosabban az előre felbélyegzett matricáknak - a helyet, ezeket kellett az igazolófüzetünkbe ragasztani. Majd e tevékenység után a kulcsosház melletti pihenőhelyen terítettünk meg aznapi ebédünk elfogyasztásához. Itt már kínkeservesen vettük hátunkra ismét zsákjainkat és az előttünk álló majd' 12 km is demoralizálóan hatott ránk.

A Kisgyón környéki erdőből kiérve már igen kavicsos földúton jártunk, ami nem volt kellemes a talpnak, hátráltatott is bennünket. Az útszakaszba és a fáradtságba belemerülve az utat is sikerült elnéznünk, szerencsére csak pár száz métert haladtunk a "nem annyira rossz" irányba, mivel ez az út is célhoz vezetett volna, de reménykedve, hogy a Burok-parton, a K jelzésen kellemesebb a talaj, visszatértünk a helyes útra.


Tévedtünk! A Burok-völgy peremén gyalogolva nagyon sűrű növényzeten, keskeny ösvényen kellett átküzdeni magunkat. A kisebb táskával kirándulóknak nem okoz nagy nehézséget ilyen terep, nem úgy mint nekünk, akiknek a feje búbján is túl ér a táskája. Ezen átvergődve magunkat kiértünk egy tisztásra, majd egy kis erdős területet követve hirtelen Bakonykútiban találtuk magunkat. Ekkor már fél 7 volt, a buszmegállóban letelepedve próbáltuk kitalálni rögtönzött szálláshelyünket, egy helyi fekete kiscica szeretetéhes társaságában. Az égre nézve azonban bizalmatlan érzéseink támadtak az időjárást illetően.

Így a vadkempingezést ejtve jobbnak láttuk felhívni a még otthon kinézett szállást (Bakonykúti egyetlen szállásadója). Nagy örömünkre tudtak minket fogadni, a tulaj még épp vasalta a frissen mosott ágyneműt. Ezúton is nagyon hálásak vagyunk szívélyes fogadtatásunkért, a kellemes beszélgetésért. Maga a tulaj is sokat túrázott régen, így míg megvacsoráztunk a túrázós élményeket osztottuk meg egymással. Minden arra járó túrázónak ajánljuk!

Vacsora után vettünk egy kellemes zuhanyt, mellyel két nap porát végre lemoshattunk magunkról, majd idejében nyugovóra tértünk, hogy reggel korán kezdhessük a napot.

E túraszakaszon készült további fotóink:
2014.06.02., OKT VI., 2. nap: Jásd - Bakonykúti
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csatangolasaink.blog.hu/api/trackback/id/tr4214676950

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása